A KÖZÉPKOR

Ebben az időszakban a lelkészek veszik át az elmebetegekről való gondoskodást. Egyidejűleg múlhatatlanul sor kerül az ókor előtti időszak demonológiai elvei fölújulására is, most a teológia erőos befolyása alatt. A közékori keresztyén világ pszichiátriája elméletben és gyakorlatban is teljes mértékben az eretnekek üldözése és száműzetése által merül ki.

az elmebetegekkel való bánásmód a középkorban

Megújult erőve, ismét fölbukkan az egzorcizmus kultusza. Az elmebetegek olyan embereknek számítanak, akik az ördög szövetségesei, és akik természetfölötti hatalommal rendelkeznek. Igy a test sanyargatását ezúttal mint maga a benne lakozó ördög kinzását magyarázták.

„gyógymódok” a középkorban

E középkori hangulat tetőfokát az inkvizíció megalapulásával éri el. Az egyház biróságaként, a XIII. és az ezt követő századokban, többek között számtalan elmebeteget kerget a halálba, akik áltlában más természetük miatt bűnhődtek. A XV. században jelennek meg először Európa nagyobb városaiban a jellegzetes „börtönök”, amelyek sötét, piszkos celláiban, megkötözve tartották a betegeket, inkább vadállatokhoz, mint emberekhez méltó feltételek között. Sajnos ez a kép maradt fönt a következő háromszáz évben.

a XIX. századig terjedő időszak