| A STAGNÁLÁS
ÉS A FORDULAT IDőSZAKA ( a XVI. XVII. és XVIII. század)
A humanizmus és a reneszánsz korát
az ókor világnézeteire való visszatérés jellemzi, a
szó legszélesebb értelmében. Az elmezavart újra az ókori
görög és római filozófusok és tudósok mérlegei szerint
tolmácsolják. A középkor hatása viszont, még mindig
igen erős.
A következő évszázad a burzsoázia első forradalmait
és a megváltoztatott filozófiai és életre vonatkozó
álláspontokat hozza magával, de az elmebetegek iránti
viszony még mindig nem mutat jelentősebb változást.
Az ilyen személyeket, mint emberi bánásmódra nem méltó
lényeket, továbbra is elrejtik a nyilvánosság szemei
elől.
Ebből az időszakból a Betlehemi Szent Mária kolostorának
esete Franciaországban a legismertebb, amely hosszú
évek során az elmezavartak menedékhelyeként szolgált.
Itt, időről időre sajátos „kiállítást” szerveztek ilyen
emberekkel, a nagyszámú közönség pedig óriási pénzösszegeket
fizetett, hogy megtekinthesse őket. Másrészt, az orvos
tíz évben egyszer látogatott el ilyen helyre!
A XVIII. század az egyenlőség és szabadság hirdetését
hozza magával. A pszichiátria terén ebben az időszakban
sor kerül bizonyos konkrétabb lépésekre. Kezdeményezik
az elmegyógyintézetek átalakitását, az emberek álláspontja
a betegekkel szemben viszont továbbra sem változik.
 |
|
Philippe
Pinel a párizsi Salpatriere kórház udvarán
|
Majd csak Philippe Pinel e század
végén hoz jelentős változásokat a elmezavarodott személyekkel
szembeni rezsim és álláspontok terén. Három évszázad
után először bánnak újra emberiesen a betegekkel. Pinel,
akit egy párizsi elmegyógyintézet igazgatójának neveztek
ki, feloldja láncaikból ezeket az embereket, és a sötét,
piszkos cellákból, tiszta, rendezett helyiségekbe költözteti
őket. Munkatársai fölindultsága hamarosan akkorára nőtt,
hogy magát is bolondnak nyilvánították. A „morális gyógymód”
nevű eljárása viszont gyümölcsözni kezd. A javultak
százaléka elérte a 70 százalékot is . Az ő újitásainak
példájára, egyes pszichiáterek idővel elvetik az úgynevezett
„terápiás nihilizmust”. Ilyen független állásfoglalás
uralkodott egészen Pinel megjelenéséig a pszichiátriai
gyakorlatban. Reformjai sajnos, belenyúlnak a jelenbe.
|